Felújított körletrész átadása a Budapesti Fegyház és Börtönben

(Forrás: http://mno.hu/belfold/uj-korlettel-bovult-a-budapesti-fegyhaz-es-borton-1277467)

Tasnádi László, a Belügyminisztérium államtitkára a rendezvényen elmondta, már 2010-ben is zsúfoltak voltak a börtönök, és a helyzet a büntetőpolitika szigorítása miatt az elmúlt években tovább romlott; jelenleg 18 ezer fogvatartott van.

A kormány célja a börtönök – Európai Unió által is szóvá tett – zsúfoltságának csökkentése – közölte a rendészeti államtitkár, aki felidézte: a kormány január közepén elfogadta a Belügyminisztérium és a büntetés-végrehajtás tervét, amelynek értelmében 2019-ig a jelenlegi 140 százalékról 100 százalékra szorítják vissza a börtönök átlagtelítettségét. Ennek a programnak az első állomása a mostani körletátadás – jelezte.

Széles Gábor dandártábornok, a Budapesti Fegyház és Börtön parancsnoka az átadóünnepségen emlékeztetett: a közismert nevén „Gyűjtő” épületcsoportját 1896-ban adták át, megépítésekor európai viszonylatban az egyik legmodernebb volt, a helyiségek melegítésére az akkor még rendkívül ritka központi fűtést alkalmazták.

 

Uniós normák alapján történt a felújítás

Elmondta azt is, hogy a Budapesti Fegyház és Börtön „A” objektumának három szárnyból álló jobb csillag körletrészét 2001-ben zárták be az épületrész leromlott műszaki állapota miatt. Az úgynevezett körszállításnak helyet adó II. és III. szárnyat – az ország minden részéből ide hozzák, és innen viszik a fogvatartottakat büntetésük letöltése vagy tárgyalásuk helyszínére – 2004-ben újították fel. A most befejeződött I. szárny felújítása során figyelembe vették az uniós normákat és az európai börtönszabályokat is.

A négyszintes épületben 1240 négyzetméteren 41 zárkát alakítottak ki. A földszinten kiszolgáló helyiségek – irodák, látogatófogadó helyiség, szociális-, egészségügyi és közösségi helyiségek, raktárak – is helyet kaptak, itt alakították ki a fertőző betegek, illetve mozgáskorlátozott fogvatartottak elhelyezésére szolgáló zárkákat.

Az 1. és a 2. emeleten 33 zárkában 36 fogvatartott elhelyezésére lesz lehetőség, a 3. emeleten – az úgynevezett hosszú idős speciális részlegen – nyolc fegyház fokozatú, szigorú rezsimbe sorolt, magas biztonsági kockázatú fogvatartott elhelyezésére lesz lehetőség – mondta Széles Gábor. A budapesti speciális részleghez hasonló csak Szegeden és Sátoraljaújhelyen van.

A beruházás 420 millió forintba került. Az új férőhelyek kialakításában a fogvatartottak is részt vettek, az épület bontásán például negyvenen dolgoztak. A körletrész működtetéséhez az intézmény személyi állománya 36 fővel bővült – közölte a parancsnok.

Március 15.

Március 15-i ünnepi megemlékezésül következzen egy kép, a Tiszalöki Országos Bv. Intézetből, valamint egy vers, amely illik az alkalomhoz, és ráadásul talán sokak számára kevéssé ismert...

Szuhanics Albert „Azon a hajnalon...”

Azon a hajnalon valami feltámadt,
kósza szél suttogott tavaszi imákat.
Szabadság kapuja kitárult előttünk,
hittük, hogy szolganép nem lesz már belőlünk!

Azon a reggelen márciusi ifjak,
szabadság mámoros poharából ittak.
Hol nemzet, s a haza érdeke az első,
örömkönnyet sírt a márciusi felhő.

Azon a szép napon szorgos nyomdászkezek
tizenkét pontot és Nemzeti dalt szedtek.
Kiszabadult Táncsics, forrong a pesti nép,
múzeum lépcsőjén zeng új, tüzes beszéd!

Petőfi szavalja a Nemzeti dalát,
küldöttség is indul, nem adjuk mi alább!
Bécsnek büszke vára megremeg előttünk,
halhatatlan hősök válnak ma belőlünk!

Azon a szép napon megtörtént, mit vártunk,
szabadság virága nyílott ki minálunk.
illatát tavaszi szelek vitték messze,
térben és időben távol... végtelenbe!

Lobogjon a zászlónk, virítson kokárda,
hadd legyen sorsunknak jobbra fordulása!
Magyarok Istene, fohászunk hozzád száll,
panaszos terhével, mint egy fáradt madár..

Döntött az Emberi Jogok Európai Bírósága...

A következő írás forrásai:

http://index.hu/belfold/2015/03/10/borton_tulzsufoltsag_strasbourg_emberi_jogi_dontes_helsinki_bizottsag/

http://helsinki.hu/pilot-eljaras-a-bortonok-tulzsufoltsaga-miatt

http://hvg.hu/itthon/20150310_Tobb_tizmillios_karteritesre_iteltek_a_ma

Pilot ítélet a börtönök túlzsúfoltsága miatt

 

 

 

 

 

Az Emberi Jogok Európai Bírósága ma nyilvánosságra hozott döntésében arra kötelezte Magyarországot, hogy 6 hónapon belül dolgozzon ki akciótervet a büntetés-végrehajtási intézetek túlzsúfoltságának csökkentésére. Az ítélet a túlzsúfolt zárkákban fogva tartott kérelmezők vonatkozásában megállapította, hogy esetükben sérült az embertelen, megalázó bánásmód tilalma – hárman közülük a Magyar Helsinki Bizottság ügyfelei.

A strasbourgi székhelyű Európa Tanács kínzás, embertelen vagy megalázó bánásmód ellenes bizottsága (CPT) tavaly áprilisban hozta nyilvánosságra a magyarországi fogda-és börtönviszonyokról szóló 65 oldalas jelentését a magyar kormány 37 oldalas válaszával együtt. A bizottságot akkor is a legjobban a túlzsúfoltság aggasztotta, aminek nagyon komoly feszültségnövelő hatása van a börtönéletre, és amire szerintük nincs Magyarországnak hatékony válaszlépése. A bizottságot a magyar kormány úgynevezett telítettség-kiegyensúlyozó programja nem nyugtatta meg, szerintük a hosszú távú megoldás az lenne, ha valahogy csökkenne a börtönbe küldött emberek száma.

A Helsinki Bizottság álláspontja is az, hogy a fogvatartottak elosztása nem jelent megoldást, amikor szerintük értelmetlenül szigorodik a büntetőpolitika, és indokolatlanul tartanak előzetes letartóztatásban ezreket. (2014 elején a 18042 fogvatartottból 5053 volt előzetes letartóztatásban, vagyis ült jogerős ítélet nélkül.) A strasbourgi bíróság is hangsúlyozta a fogvatartottak számának csökkentését, és azt javasolta, hogy minél szélesebb körben alkalmazzanak szabadságelvonással nem járó büntetéseket. Ilyenek szankciókra most is van lehetőség, de a Helsinki szerint ezeket a bíróságok nem igazán alkalmazzák, mint ahogy a házi őrizet sem lett elterjedtebb azóta, hogy bevezették az elektromos nyomkövetőt.

A jogvédők szerint az új férőhelyek, új börtönök vagy körletek létesítése nem igazán jó megoldás, mert időigényes és csak akkor használna hosszú távon, ha közben a börtönpopuláció növekedése megállna.

A Helsinki is megfogalmazott konkrét javaslatokat a zsúfoltság ellen. Szerintük például

- el kellene törölni a középmértékre vonatkozó szabályt, amely 2010 óta a bírák mozgásterét csökkenti ítélethozatalkor, és a gyakorlatban gyakran a korábbinál súlyosabb büntetéseket eredményez.

- lehetőséget kellene adni arra, hogy kis súlyú, nem erőszakos bűncselekmény miatt elítélt, jó magaviseletű rabokat valamivel korábban ki lehessen engedni, ha a telítettség átlépi a 100 százalékot.

- a bíráknak és ügyészeknek gyakrabban kellene börtönöket látni a saját szemükkel.

- csökkenteni kellene az elzárással fenyegetett szabálysértések számát.

A Varga és mások kontra Magyarország ügyben 2015. március 10-én nyilvánosságra hozott ítéletében az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) megállapította: a hat kérelmező fogvatartási körülményei sértették az embertelen, megalázó bánásmód az Emberi Jogok Európai Egyezménye 3. cikkében foglalt tilalmát. Az EJEB emellett kimondta: a büntetés-végrehajtási intézetek túlzsúfoltsága Magyarországon rendszerszintű probléma, és Magyarországnak 6 hónapon belül akciótervet kell kidolgoznia a túlzsúfoltság csökkentésére.

Az ügy egyik kérelmezője, Varga Lajos – a Magyar Helsinki Bizottság ügyfele – például olyan zárkában töltötte 8 hónapig tartó fogva tartását, ahol mindössze 1,8 négyzetméter mozgástérrel rendelkezett, magánelzárása során napi 30 percet tölthetett a zárkáján kívül, és a rossz higiéniai körülmények miatt bőrbetegségben szenvedett. A másik öt panaszos esetében sem állt rendelkezésre 3,3 négyzetméternél nagyobb mozgástér, a zárkák nem kielégítő szellőztetése egyes esetekben elviselhetetlen hőséghez vezetett, egyes szűkös zárkákban a WC-t csak egy függöny választotta el az élettértől, korlátozott fürdési lehetőség volt, és csótányok, ágyi poloskák nehezítették a bentlakók életét. Az ítélet szerint kb. 450 olyan további kérelem vár az EJEB döntésére, amelyekben a panaszosok a fentiekhez hasonló körülményekre, a magyar büntetés-végrehajtási intézetek túlzsúfoltságára hivatkoznak, és az elmúlt években is több olyan döntés született, amelyekben az EJEB a túlzsúfoltság miatt marasztalta el Magyarországot.

Mindezek alapján az EJEB úgy ítélte meg, hogy a túlzsúfoltság rendszerszintű probléma, és ezért ún. pilot ítéletet hozott az ügyben. (Pilot eljárást akkor rendel el az EJEB, ha a beérkezett panaszok alapján egyértelművé válik, hogy egy országban rendszerszintűen fordulnak elő hasonló jogsértések, és az egyedi panaszok ügyében hozott elmarasztaló ítéletek sem sarkallják arra az ország kormányát, hogy kezelje a problémát.) A pilot ítéletben az EJEB arra kötelezte az államot, hogy 6 hónapon belül dolgozzon ki egy akciótervet a magyar büntetés-végrehajtási rendszerben fennálló strukturális problémák megoldására. Az EJEB ítélete szerint ennek módja a fogvatartottak számának csökkentése pl. a szabadságelvonással nem járó büntetések és kényszerintézkedések (házi őrizet, stb.) szélesebb körű alkalmazásával – a megoldás tehát nem egyszerűen új férőhelyek létesítése.

Az EJEB emellett úgy határozott, hogy a további, túlzsúfoltságot sérelmező kérelmek elbírálását a pilot ítélet ellenére nem függeszti fel, vagyis a kb. 450 hasonló ügyben folytatja az eljárást – ezzel is emlékeztetve Magyarországot fenti kötelezettségére.

Az ítélet magyar nyelvű összefoglalója itt érhető el, a Magyar Helsinki Bizottság által az ítéletről és a túlzsúfoltság okairól készített háttéranyag itt tölthető le.

A Magyar Helsinki Bizottság korábban, 2014 októberében és 2015 januárjában beadvánnyal fordult a túlzsúfoltsággal kapcsolatban az Európa Tanács Miniszteri Bizottságához is, amely az EJEB ítéleteinek végrehajtását felügyeli. Beadványában a Magyar Helsinki Bizottság hangsúlyozta, hogy a magyar kormány által a korábbi elmarasztaló ítéletek nyomán foganatosított, illetve tervezett intézkedések nem elégségesek, nem nyújtanak tényleges megoldást a túlzsúfoltság rendszerszintű problémájára, és így ajánlásokat is fűzött a Miniszteri Bizottsághoz benyújtott észrevételeihez, arra kérve a testületet, hogy szólítsa fel a magyar kormányt azok megfontolására. A beadvány itt érhető el.