A horvát büntetés-végrehajtási szervezet az Igazságügyi Minisztérium alá
tartozik, az Országos Parancsnoksághoz több szakfőosztály tartozik, úgymint jogi,
igazgatási, büntetés-végrehajtási, biztonsági és gazdasági.
Az
országban 8 letöltőház (köztük a Központi
Kórház) és 12 megyei büntetés-végrehajtási intézet (a továbbiakban bv. intézet)
található, utóbbiak jellemzően megyeszékhelyeken helyezkednek el. Említésre méltó, hogy
az országban 2 javítóintézet működik, melyek a fiatalkorúak bv. intézete előszobájának számítanak.
A
Zágrábi Büntetés-végrehajtási Intézet a legnagyobb előzetes ház, ahol emellett
rövidebb tartamú (legfeljebb hat hónapig tartó) szabadságvesztés büntetést töltő elítéltek is
elhelyezésre kerülnek. Ennek a bv. intézetnek a területén került kialakításra a
Diagnosztikai Központ, illetve a szomszédságában található a Képző Központ, melynek
feladata a személyi állomány oktatása, továbbképzése.
A
szabadságvesztés büntetés végrehajtását szabályozó törvény rendelkezései
szerint a legfontosabb cél a fogvatartottak reintegrációja, a törvénytisztelő életmódra és önálló
életvitelre való felkészítés mellett, illetve kiemelt hangsúlyt fektetnek az
emberséges bánásmódra. A horvát gyakorlat szerint a bíróságok nem állapítanak
meg végrehajtási fokozatot, csak az ítélet tartamát állapítják meg. A bv.
intézetek biztonsági fokozatukat tekintve három kategóriába sorolhatók: zárt,
félig nyitott és nyitott. Azt, hogy egy adott fogvatartott milyen típusú és
konkrétan melyik bv. intézetbe kerülnek, a Diagnosztikai Központ által
kialakított állásfoglalás alapján az Országos Parancsnokság határozza meg.
A
Diagnosztikai Központ gyökerei 1987-re nyúlnak vissza, bár önálló szervként
csak 2012. óta működik. Alapvető célja a fogvatartás
egyéniesítése, az egészségügyi és pszichológiai folyamatok vizsgálata, a
kriminológiai adatok feldolgozása, és ezek figyelembe vételével egy
egyéniesített végrehajtási tervezet, valamint a konkrét végrehajtási helyre
irányuló javaslat megfogalmazása. A konkrét munkafolyamatok részét képezi az
aktuális állapot teljes körű feltérképezése, a bűncselekmény elkövetéséhez vezető okok feltárása, a
kezelési módszerekre vonatkozó javaslatok megfogalmazása, továbbá a végrehajtó
intézet kijelölésére irányuló állásfoglalás megtétele. A Diagnosztikai Központ
élén az Igazgató áll, két legfontosabb szervezeti egysége a Befogadó és
Nyilvántartó Részleg (1 vezető, 2 nevelő szaktanácsadó, 3 jogász, 4 középfokú végzettséggel
rendelkező adminisztrátor) és a
Diagnosztikai Részleg (1 vezető pszichológus, 5 pszichológus, 4 szociális munkás).
A gyakorlatban a jogerős ítélet kiszabását követően a bíróság határozattal utalja az elítélteket a Diagnosztikai Központba. A befogadás elővezetéssel, önkéntes bevonulással egyaránt megvalósulhat, de arra is van példa, hogy előzetes letartóztatást követően kerül a központba valaki. Abban azt esetben, ha a bírósági határozat ellenére egy elítélt nem vonul be, a Diagnosztikai Központ egy értesítést kap. Nemtől függetlenül mindenki ide kerül, aki 6 hónap feletti ítélettel rendelkezik vagy a hátralévő ítéleti ideje 6 hónapon túli. A bíróság által mellékbüntetésként kötelező pszichiátriai kezelésre ítélt fogvatartottak ítéleti tartamtól függetlenül ide kerülnek, mint ahogy itt történik meg a nemzetközi egyezmény alapján más országból átvett fogvatartottak első befogadása is.
Az
elítéltek kivétel nélkül zárt rezsimbe kerülnek, ahol 30 napot kötelesek
eltölteni. A befogadást követő első fázisban történik meg
az adminisztratív jellegű adatok feldolgozása. A
szabadlábon lévő elítéltek bevonulásra
történő felhívása esetén a
bíróság még a bevonulás előtt megküld a Diagnosztikai Központ részére minden lényeges
információt. A befogadást követő elhelyezés után egészségügyi vizsgálaton és fényképezésen vesznek
részt az elítéltek, daktiloszkópiai adatgyűjtés kerül végrehajtásra, majd megtörténik a
személyes adatok egyeztetése, a rendszeresített adatlap kitöltése, majd a
kapott adatok számítógépes rendszerbe rögzítése. A számítógépes nyilvántartás
nem országos szintű, mindössze a nagyobb
letöltő házakkal került
kialakításra közvetlen informatikai kapcsolat. Az elsődleges adatok rögzítése
részben fogvatartotti bemondás alapján történik meg, ezzel együtt igyekeznek meggyőződni azok
valóságtartalmáról, adott esetben oly módon, hogy a rendőrségtől szereznek be információkat.
A személyi adatlapok kitöltése mellett az elítéltek egyéni és csoportos
foglalkozásokon vesznek részt, ismertetik velük jogaikat és kötelezettségüket,
felmérik és rögzítik kapcsolattartási igényeiket. A befogadott elítéltek
csoportokat képeznek (adott hó 05-15 napja között befogadottak képezik az első csoportot, 16-25 között
befogadottak a második csoportot, míg 26-04 között befogadottak a harmadik
csoportot). A 30 napos programidőszak – melynek végrehajtása során legalább 25
óra egyéni foglalkozást kell megtartani – elméletileg hosszabbítható, de
gyakorlatban erre nem igazán merül fel indok (a túlzsúfoltságot leszámítva).
Az
iratok, adatok, melyekből dolgoznak, a következők:
ítéletkiadmány,
bv.
bíró határozata,
halasztási
kérelem,
egészségügyi
adatok,
szabálysértési
nyilvántartásból rendelkezésre álló adatok,
korábbi
szabadságvesztés büntetés kapcsán rendelkezésre álló információk,
pártfogó
felügyelői szolgálat
adatbázisában rögzített adatok,
BM
lakcímnyilvántartó adatai,
egészségbiztosítási
információk,
pszichiátriai
vélemények,
előzetes letartóztatásból
átfogadottak esetében bv. intézetben készült vélemények,
folyamatban
lévő üggyel rendelkezők esetében a
rendelkezési jogkör gyakorlójától szerzett információk.
Az
elítéltekkel szociális munkás, jogász, pszichológus, orvos egyaránt
foglalkozik, valamennyien értékelést készítenek, melyeket egy bizottság elé
terjesztenek.
A
jogász összegzi az ítélettel kapcsolatos adatokat, összegyűjti az elkövetett bűncselekménnyel kapcsolatos
információkat, rövid leírást készít a bűncselekményről, bemutatja az enyhítő és súlyosbító
körülményeket, leírja a büntetési előzményeket, a befogadás módját és körülményeit,
feltárja a bűntársi csoport tagjai
közötti viszonyokat, összesíti az információkat.
A
pszichológus diagnosztikai adatokat gyűjt, egyéni beszélgetéseket folytat, teszteket
vesz fel, beszerzi a korábbi kezelések eredményeit, személyiségprofilt készít,
feltárja a fogvatartott önmagához és másokhoz való viszonyulását, az esetleges
szenvedélybetegséget, az erőszakosságra – különös tekintettel a szexuális erőszakra – való hajlamot.
Meghatározza a rizikófaktorokat, elvégzi a függőséggel kapcsolatos felméréseket,
kiértékeli a horvát sztenderdeknek megfelelő – nemzetközileg is elismert – teszteket,
feltérképezi az erőszakos viselkedést, az
áldozattá válás lehetőségét. A horvát
gyakorlatban a szexuális erőszak tekintetében az első jelzés nem más, mint maga az elkövetés ténye. A
visszaesési kockázatot eszköz hiányában klinikai módszerekkel igyekeznek
felmérni.
A
bizottság áttekinti a szakterületi véleményeket, majd összegzi azokat és az egyéniesített
végrehajtási tervre és a fogva tartás helyére vonatkozó javaslatot egyaránt
tartalmazó összefoglaló jelentésbe ágyazott javaslatot készít elő, melyet az igazgató
terjeszt fel az Országos Parancsnokság felé.
A
jelentés tartalmi elemei:
általános
adatok,
bűncselekményre, ítéletre
vonatkozó adatok,
előélet (család,
képességek, készségek, munka, büntetett előélet, deviancia, korábbi büntetés során
tanúsított magatartás stb.),
diagnosztikai
adatok,
fogvatartott
viszonyulása az elkövetett bűncselekményhez, ítélethez,
jóvátételre
való hajlandóság,
munkavégző képességre,
munkatapasztalatra vonatkozó adatok,
jövőre vonatkozó tervek,
egyéniesített
végrehajtási, kezelési, oktatási tervre vonatkozó javaslat,
függőségben szenvedők részére program
javaslat,
szabadidős tevékenységre
vonatkozó útmutató, érdeklődési körnek, esetleges képzettségnek megfelelően,
pszichológiai,
jogi segítségnyújtás szükségességének megfogalmazása,
speciális
foglalkozáson (felelős szülői bánásmód, poszttraumás
stressz szindrómában szenvedők programja, szociális készségfejlesztés, közlekedési bűncselekményt elkövetők részére kialakított
program, szerencsejáték-függők részére felkínált program, külvilággal és családtagokkal
való kapcsolatok fejlesztését szolgáló program) való részvételre irányuló
javaslat,
útmutatás
a szabadulás utáni beilleszkedést szolgáló felkészítésre,
visszaesési
kockázatok, illetve a büntetés töltése alatti biztonsági kockázati tényezők felmérése, értékelése,
javaslat
a fogva tartás helyére, biztonsági kockázati szintnek megfelelően.
Lényeges
információ, hogy a bíróság bizonyos biztonsági intézkedéseket is meghatározhat,
mint például elterelés, pszichiátriai vagy pszichoszociális kezelés családon
belüli erőszakot elkövetők részére, innentől kezdve ezen
intézkedések végrehajtása nem lehetőség, hanem kötelezettség a bv. szervezetre
nézve, és a végrehajtásról tájékoztatni kell a bíróságot.
A
gyakorlatban a javasolt bv. intézet aktuális telítettségi helyzetének állapota
a javaslattól való eltérést eredményezhet, ezzel együtt a cél, hogy éves
szinten ne legyen 2%-nál nagyobb eltérés a Diagnosztikai Központ javaslata és
az Országos Parancsnokság döntése között.
Egy
évig terjedő szabadságvesztés
büntetést töltő elítéltek kérhetik,
hogy korábbi munkahelyükön vagy éppen a saját vállalkozásukban dolgozhassanak.
Ezt a kérelmet a Diagnosztikai Központban való tartózkodás során kell előterjeszteni, munkáltatói
igazolást, 3 havi keresetigazolást csatolva mellé, melyek figyelembe vételével
történik meg az állásfoglalás, de az engedélyezés az Országos Parancsnokság
hatásköre. Engedélyezés esetén továbbá szerződést kell kötni a munkáltatóval.
A
javasolt bv. intézet kijelölése tekintetében az Országos Parancsnokság
kritériumokat határozott meg a Diagnosztikai Központ felé, úgymint: ítélet
tartama, életkor, jogerős/nem jogerős ítélet, előélet, folyamatban lévő büntetőügy, családi állapot,
lakhely stb.
Az
új – alternatív büntetéseket és jóvátételi programokat is tartalmazó –
végrehajtási törvénynek köszönhetően a százfős kapacitással rendelkező Diagnosztikai Központba
kerülő elítéltek száma 2011-től folyamatosan csökken.
Aktualitás szerint az ott elhelyezett fogvatartottak nemek szerinti arányát tekintve
a férfiak 93,8, a nők 6,2 %-ot tesznek ki,
az ítéletek 70-80%-a 1-3 év közötti terjedelmű. A vagyon elleni és a kábítószerrel
kapcsolatos bűncselekmények aránya a
legmagasabb, de jellemzőek az életellenes
cselekmények is.
A
Diagnosztikai Központból bv. intézetbe kerülő elítéltek intézeti típus szerinti megoszlását
tekintve a legtöbben 67,2% a zárt típusú intézetekbe kerülnek.
A
Diagnosztikai Központ működésének előnyei:
a
kevés országban jelenlévő központi diagnosztika
ténye,
egységes,
azonos szabályok szerinti egyéniesítés
professzionális
tudású személyi állomány,
tisztázott
feladatkörrel rendelkező tagokból álló szakmai
team, megosztott felelősséggel,
jó
színvonalú értékelő, elemző tevékenység, ami a későbbiekben is
felhasználható.
Kihívások:
a
rendszer további fejlesztése, alakítása, tökéletesítése,
pszichológiai
trendek nyomon követése, új eszközök bevezetése a még hatékonyabb feladatellátás
érdekében,
nyomtatványok,
kérdőívek fejlesztése,
elektronikus megőrzése,
elektronikus
rendszer kidolgozása,
visszacsatolást
adó információkhoz való közvetlenebb hozzáférés,
szabadulás
előtt egy, a bv. intézet
által kiállítandó összefoglaló zárójelentés kiállításának bevezetése, ami egy
következő befogadás esetén
hasznos lehet.
Az
előzetesen letartóztatottak
tekintetében nem gondolkodtak azon, hogy a Diagnosztikai Központ tevékenységét
kiterjesszék rájuk.
Tapasztalat,
hogy az elítéltek ugyan együttműködőek, de fontos, hogy főképp a kezdeti időszakban sok és intenzív
legyen a kapcsolat. Az elítéltek egyébként jellemzően optimisták,
igyekeznek jó képet mutatni magukról, annak érdekében, hogy a számukra
legkedvezőbb feltételek közé
kerüljenek, illetve elérjék, hogy ilyen javaslat szülessen. A Zágrábi
Büntetés-végrehajtási Intézet állományába tartozó tagokból a központba
szolgálatra vezényelt állomány nem válogatott, azonban abban az esetben, ha
valakit alkalmatlannak tartanak az itteni szolgálatra, akkor a Diagnosztikai
Központ jelzéssel él a bv. intézet felé.
A hazai viszonylatban az új Bv. Kódex végrehajtása kapcsán megálmodott Kockázatértékelési és -Elemzési Rendszer, azaz KEK-rendszer gyakorlati megvalósításához a horvát rendszer mindenképpen jó ötleteket adhat, illetve azt hiszem, megerősíthet bennünket abban, hogy jó úton haladunk.
×××
A hazai viszonylatban az új Bv. Kódex végrehajtása kapcsán megálmodott Kockázatértékelési és -Elemzési Rendszer, azaz KEK-rendszer gyakorlati megvalósításához a horvát rendszer mindenképpen jó ötleteket adhat, illetve azt hiszem, megerősíthet bennünket abban, hogy jó úton haladunk.
Management/ Online business Literature/ Transmission Monetary Management/ Economical sales Philosophy/Psychology Arts/Humanities Medical/ Medical IT/ Laptop Scientific research **The contributor ought to be capable to yield all-around 5-6 sites every day. https://imgur.com/a/CbsjPhQ https://imgur.com/a/9KznOTb https://imgur.com/a/eFIG0N3 https://imgur.com/a/cU21tCh https://imgur.com/a/Q5f38mf https://imgur.com/a/SNgafrd https://imgur.com/a/n097WFi
VálaszTörlésAzt mondanám, hogy ez az egyik legjobb cikk, amit olvastam. Elejétől a végéig teljesen szögetted.eladó munkásnadrág
VálaszTörlés