2014. szeptember 30., kedd

Áldatlan állapotok egy amerikai börtönben...

(Forrás: http://www.clarionledger.com/story/news/2014/09/25/east-mississippi-prison-called-barbaric/16242399/)




A fenti cikk alapján az East Mississippi Correctional Facility névre hallgató büntetés-végrehajtási intézet, amelyben egyebek mellett számos különféle mentális betegségben szenvedő elítélt van elhelyezve, egy olyan magánbörtön, ahol a jelenlévő bandák és egyéb személyek bántalmazzák, kihasználják és verik a fogvatartottakat.


A börtönben a káosz az úr, olyan veszélyes körülmények – mint például erőszak, mocsok, a fogvatartottak súlyos egészségügyi és mentális szükségleteinek tagadása – közepette, hogy a helyzet egyetlen értelmes orvoslását az szolgálná, ha olyan rendelkezések lépnének életbe, melyek minden elítélt számára védelmet biztosítanának” – mondta Margaret Winter, az ACLU Nemzeti Börtön Projekt társigazgatója.


A magánbörtönt irányító szervezet képviselői szerint a körülményekben jelentős javulás állt be azóta, hogy 2012-ben átvették a börtön irányítását.


Nagyon aggódunk a gondjainkra bízott fogvatartottak, illetve a személyi állomány és a közösség jóléte miatt is” – mondta Issa Arnita, a vállalat kommunikációs igazgatója. – „Keményen dolgoztunk a fejlesztésre szoruló területek meghatározása érdekében, és továbbra is eszerint kívánunk előrehaladni.” 


Eldon Veil, Washington Állam korábbi büntetés-végrehajtási ügyekért felelős államtitkára idén márciusban és áprilisban, egy a fentiekkel összefüggő per felpereseinek szakértőjeként néhány napon keresztül vizsgálta a magánbörtönt, és jelentésében arra a következtetésre jutott, hogy „ez a börtön egy rendkívül veszélyes büntetés-végrehajtási intézet, ahol az elítéltek nap, mint nap súlyos sérülések kockázatának vannak kitéve.


Veil meglátogatott olyan részleget is, ahol néhány fogvatartottat elkülönítésben tartanak, és az itteni feltételeket egyenesen „barbárnak” értékelte, különösen azon fogvatartottak számára, akik valamilyen mentális betegségben szenvednek (ez több mint 70 százaléka az intézetben elhelyezett 1200 elítéltnek). Mint írta, a körülmények olyan rosszak voltak, hogy azokhoz hasonlót 35 éves büntetés-végrehajtási pályafutása alatt sem látott.


Veil azt mondta, hogy egyebek mellett hibákat talált az általános biztonsággal kapcsolatban, zárkaajtókat, melyeket nem lehet zárni, hiányzik a személyi állomány képzése, és még az előbbieknél rosszabb dolgok is felmerültek. Tapasztalatai szerint a börtönt áthatja a csempészet és a könnyen hozzáférhető fegyverek jelenléte, a súlyosan kaotikus viszonyok nemcsak a fogvatartottakra, de a személyi állomány tagjaira nézve is súlyos biztonsági kockázatot jelentenek.


Veil munkatársai a létesítményt bejárva olyan zárkákat találtak, melyek padlóján még állt a vér. Ezekben a zárkákban néhány mentálisan sérült fogvatartott vagdosta össze magát korábban.


Senkit sem szabad arra kényszeríteni, hogy ilyen veszélyes, illetve akár már halálosnak is mondható feltételek között legyen elhelyezve, mint amilyenek ebben az intézetben vannak” – mondta Veil az egyik újságnak nyilatkozva.       


A látogatása során olyan szörnyű körülményeket tapasztalt egyes zárkákban, mint például falból kitépett/kilógó elektromos vezetékek, nem működő világítótestek, használhatatlan vízcsapok, leöblíthetetlen wc. Volt olyan elítélt, aki arról számolt be, hogy a zárkájában három héten keresztül nem tudott mosogatni. Egy másik azt mondta, hogy két héten át nem tudta használni a wc-t.  


További problémaként került feltárásra, hogy a személyi állomány tagjai és a fogvatartottak között széleskörű szexuális kapcsolatok terjedtek el, illetve egyfajta „haveri” rendszer alakult ki, melyben a tisztek fedezték a fogvatartottak más társaik általi bántalmazását. A vizsgálat alapján az intézetben jelen van a korrupció, illetve olyan korábbi munkatársakat alkalmaztak újra, akiket annak idején túlzott mértékű erőszak alkalmazása miatt bocsátottak el.

    
Néhány fotó a tapasztalt problémákról:







Hm... azt hiszem, hogy több hazai bv. intézetben volt szerencsém járni, de ilyesmit azért sehol nem tapasztaltam. Természetesen azt azért nem gondolnám, hogy a cikkben szereplő amerikai börtönben csak a képeken bemutatott vagy ahhoz hasonló körülmények uralkodnának, de azért ez valóban megközelíti és kimeríti az embertelen bánásmód fogalmát...

2014. szeptember 27., szombat

Egy működőképes B-Terv a börtönből szabadulóknak...



(Forrás: http://hvg.hu/plazs/20140926_Puhara_estek_feldmar_intezet_b_terv, Fotók: Stiller Ákos)





Aki börtönből szabadul, újjászületik – mondják. De egyáltalán nem könnyű ez az újjászületés. A benti szigorú rend után mindennap olyan döntéseket kell hozniuk a frissen szabadultaknak, amelyek nem térítik vissza őket a rossz útra. Két börtönviselt férfi, önkéntesek segítségével egy úgynevezett félutas házat hozott létre, amelyre támaszkodva talán sikerül visszailleszkedniük a társadalomba.

A parketta a sarokban halomban állt, a lécek tele szögekkel, nemrég még lakhatatlan volt ez a lakás. Festeni is kellett. Két hónap alatt hozták rendbe: Zoli, Sanyi, Attila és az ő barátnője, Réka, valamint még néhány önkéntes segítő. Attila közben éjjel dolgozott egy romkocsmában. Hajnali 5-kor ért haza, reggel 8-tól nekiállt a felújításnak. Még sosem raktak le parkettát, srégen helyezték el a léceket, majd felcsiszolták és natúr páccal lakkozták. A falak hófehérek lettek. A tágas, 70 négyzetméteres, zuglói lakásnak 3 szobája van. A középen fekvő nappaliban széles kanapé, körben fotelek. A tévében az Ízek, imák, szerelmek című film megy, amiben Julia Roberts játssza a gazdag New York-i újságírónőt, aki a világot bejárva keresi önmagát: Rómában eszik, Indiában jógázik, Balin írni kezd, és szenved a nyugati jólétben keletkezett űrtől.

Este 6-kor csöppenek be hármójuk otthonába (Sanyi közben kihullott – de erről később), már majdnem sötétedik, de a lakásban világos van, a bútorok is világos tónusúak, rend van. Egy hónapja hárman költöztek be, a két férfi, Attila és Zoli nemrég "született újjá". Réka pedig segít nekik, hogy az újjászületésük sikeres legyen.

Attila több mint egy éve jött ki a balassagyarmati börtönből, négy évet kellett letöltenie, kórlapján lopás, betörés és rablás szerepel. A börtönben is balhés volt. 2011-ben találkozott Dorkáékkal (Büky Dorottya a Feldmár Intézet alapítója), akik egy mesekörre invitálták a fegyenceket. A program lényege az volt, hogy mesés színdarabokon keresztül közelebb kerüljenek magukhoz és családjukhoz. A hozzátartozóknak be is mutathatták a darabokat, amelyeket együtt találtak ki az intézet dolgozóival. Attilának nem volt családja, ezért amikor arra kérték a rabokat, hogy tegyék fel a kezüket, ha nem érdekli őket, már emelte is a karját. Egy rabtársa állította meg: „neked jó lesz ez”. Hagyta magát rábeszélni.


Megint a sitten rohadnék

Baj van, szabadulok” – Attila két évvel később, a hétéves fogságának vége felé fordult Dorkához segítségért. Szeretett játszani, még akkor is, ha nem is volt családja, akinek bemutathatta volna a darabokat. Az is örömet okozott neki, ha mások gyerekei és szülei tapsolnak. Érezte, ha kikerül ebből a körből, teljesen egyedül marad. A szabadság pedig ijesztő. A legnagyobb veszélye, hogy milyen könnyen elveszíthető. A frissen szabadultak 70 százaléka fél éven belül visszakerül a börtönbe.



Attila úgy döntött, nem akar. „De 30-40 ezer forinttal, amit kapsz a börtönből, ruha és telefon nélkül, nem jutsz messzire.” Munkát szinte képtelenség szerezni. A régi kapcsolatok káros hatással voltak rá, Attila megpróbálta velük, de már nem volt mondanivalójuk egymásnak.

Egy idő után meg tanult nemet mondani, el tudta utasítani a régi jó cimborákat. „Elég, ha rosszkor vagy rossz helyen. Hiába nem csinálsz semmit, ha a többiek elkezdenek balhézni és esetleg még egy kamera is vesz” – mondja tapasztalatait. Alig 29 éves, azt mondja, hogy a B-terv programja nélkül el lenne veszve, „megint a sitten rohadnék”.

Zoli visszahúzódó. Ódzkodva válaszol az első kérdésekre, zavarban van. Amikor Dorka hetente egyszer meglátogatja őket a lakásban, ő főz. Négy hónapja van kint, tart az emberektől, „sokan vannak”, ezért inkább gyalogol, hogy ne kelljen tömegközlekedést használni a városban. Munkába megy, aztán hazasiet. Nem keresi mások társaságát, nehéz a börtön szigorú szabályrendszere után visszahelyezkedni a szabad életbe. „Ott megmondják, mit csinálj, mikor és hogyan. Kint önálló döntéseket kell hozni. Ez nehéz.” Az álmairól kérdezem. Még inkább zavarba jön. „Szeretek vezetni” – jelentkezett a mentősökhöz, sofőrnek.



Dorka felvilágosít: nem tud álmodni, aki nem ismeri a valóságot. „Olyan a börtön, mint egy inkubátor.” Ha kiszabadulnak, hirtelen levágják őket a csövekről. „Aki nem érzi magát biztonságban, aki szorong, annak nem indul be a teremtő képzelete.

Attila már előrébb van. Egy éve szabadult, Dorkáéknak hála, „puhára esett”. Zolival most egy tízemeletes ház hőszigetelésén dolgoznak, reggel 7-től délután 5-ig. A fiú legszívesebben ácsként helyezkedne el, szerezne saját lakást, elvenné Rékát, családot alapítana. Attila azért tudott megváltozni, mert Dorkáéktól szeretetet kapott, előtte ez gyakran hiányzott az életéből. Ő már visszajárhat a mesekörbe, sőt már mint tapasztalati munkatárs, ő segíti a rabokat. Zolinak csak hat hónappal a szabadulás után szabad újra részt vennie a balassagyarmati programban, hiányzik neki a társaság.


Ilyen a boksz

A lakást a felújításért cserébe kapták meg két évre. Csak a közös költséget és a rezsit kell fizetni. A számlák rendezése az ő dolguk. A lakóközösség belső szabályait egymás között kell lebokszolniuk. Más ez a küzdelem, mint a börtönben, ahol a szó szoros értelmében meg kellett verekedni az ételért, a ruháért, és azért, hogy ne ők legyenek a „csicskák”. Bent a zárkamenőkkel kellett megküzdeni, kint pedig a szabadság kínálta lehetőségekkel, és azzal is, ha nincs lehetőség.

Reggel és este – mint egy család – leülnek és megbeszélik, milyen lesz és milyen volt a nap. Bagatellnek tűnik, de nem az. „Nekik mindennap meg kell hozni azt a szuverén döntést, hogy ezen az úton maradnak.

Nem mindenkinek sikerül. Sanyival együtt kezdték a programot, ő azonban nem tudott ellenállni a szabadság adta lehetőségeknek. Drogügyek miatt Dorkáék kizárták a programból. Csak akkor mehet vissza a lakásba és folytathatja a félutas házban a programot, ha Magyarózdon elvégezte az úgynevezett Bonus Pastor-programot. Rékáék csalódtak benne. „De az is már egy pozitív döntés, hogy terápiára jelentkezett” – menti ki Dorka, aki ettől még nem akarja tisztára mosni egyikőjüket sem. „Bűnt követtek el, elkapták őket, jogerős ítélet született. Letöltötték a büntetést.



Ő az ellen küzd, hogy bűnözőként éljenek tovább. Mint mondja „a börtönből kilépve újjászületnek”. Hiába hangzik szentimentálisnak, létfontosságú ez a születés-metafora. Ha nem ezzel a tudattal élnek, akkor könnyen visszakerülnek. El kell hinniük magukról, hogy lehet másképp, hogy van B-terv.


A Tévelygőkért Alapítvány nonprofit, civil szervezet, folyamatos támogatásra szorul. Az önkéntes munkáról és az adományozásról szóló részleteket megtalálja a weboldalukon és a Facebookon.


***






2014. szeptember 20., szombat

Környezetvédelmi hét a Balassagyarmati Fegyház és Börtönben





A Balassagyarmati Fegyház és Börtönben a tegnapi napon fejeződött be a BVOP Fogvatartási Ügyek Főosztálya által kiírt „Aktív hétköznapok” című pályázatra benyújtott, nyertes pályamunka megvalósítása.

Amint a pályázati anyagban István Károlyné oktatásszervező kolléganőm is megfogalmazta, az intézetünkben kialakult gyakorlat szerint a fogvatartottakkal való foglalkozás egyik alappillére a külvilág behozatala a börtön falai közé, annak ünnepeivel, jeles napjaival együtt. Az ünnepek, társadalmi események megítélésünk szerint fontos részét képezik minden társadalom, minden közösség életének, így az azokban való részvétel erősíti/erősítheti a társadalmi csoporthoz való tartozást. A jelenleg szabadságvesztés büntetésüket töltő fogvatartottak túlnyomó többségének életében elérkezik az a nap, amikor kinyílik előttük a börtönajtó és szabad emberként visszakerülnek a civil életbe. Hogy oda nagyobb eséllyel tudjanak visszailleszkedni vagy egyáltalán beilleszkedni, kompetensnek kell lenniük a társadalmi elvárások terén, ismerniük kell az adott társadalom írott és íratlan szabályait, szokásait. Az utóbbi években tapasztalható tendencia, hogy egyre hangsúlyosabbá válik a környezettudatos életmód terjedése. Világméretű feladata az emberiségnek a környezettudatos életmódra való áttérés, hogy megtegye mindenki a saját életében, a saját életterén azokat a teendőket, amit akkor és ott Ő megtehet! Azt gondoljuk, hogy ebben segítenünk kell a jelenlegi fogvatartottakat is: szerezzenek ismereteket és környezettudatos szokásokat alakítsunk ki bennük, illetve a már meglévő tudásukat mélyítsük, szélesítsük és újabb környezettudatos attitűdök beépülését segítsük elő.

Az intézetünkben már eddig is tettünk ennek a szemléletváltásnak az elősegítése érdekében: pl.: a Föld napja alkalmából vetélkedőt rendeztünk, ahol az intézetben elhelyezett fogvatartottak 5 fős csapatai az elhelyezési szintjüket képviselve mérkőztek meg egymással. Megfigyelhető volt, hogy többen – főleg azon fogvatartottak, akik több mint 5 éve töltik szabadságvesztés büntetésüket – kevés ismerettel bírnak a jelenleg aktuális környezetvédelmi törekvésekről, a mai Magyarország környezetvédelmi szokásairól. Persze ez nem jelent, vagy nem feltétlenül jelent releváns többséget, de megítélésünk szerint mindenképp érdemes ezzel a fontos témával is segíteni a fogvatartottakat.

Mindezek figyelembevételével, a már meglévő tapasztalatok felhasználásával a takarítási világnap köré környezetvédelmi hét került megtartásra Balassagyarmaton, figyelemmel arra az aktualitásra, hogy a takarítási világnap ugyan nem kötődik egyetlen konkrét dátumhoz sem, de minden évben az egyik, szeptember 20-a körüli hétvégén ünneplik. Jelszava: Gondolkodj világméretekben és cselekedj otthon. Az akció Ausztráliából indult, ahol 1989-től szervezik az országos nagytakarítás napját. A Takarítási Világnapot hivatalosan először 1992-ben hirdette meg az ENSZ Környezetvédelmi Programja (UNEP). Az ENSZ a Környezetvédelmi Programjához (UNEP) kapcsolódó takarítási világnapon arra buzdítja a Föld lakóit, hogy tisztítsák meg, varázsolják élhetőbbé a környezetüket, és az eredményt lehetőleg hosszú távon őrizzék meg.

A környezetvédelmi hét programja

A környezetvédelmi hét előtt a következő versenyek lettek meghirdetve a fogvatartottak számára:

Képzőművészeti verseny: melyre bármely, a környezetvédelem bármely ágával kapcsolatos, tetszőleges technikával készített, tetszőleges méretű pályamunkával lehet nevezni. A beérkezett pályamunkákat szakmai zsűri – melyben környezetvédelmi szakember és képzőművész is helyet foglal – bírálja el. A benyújtott alkotásokból kiállítást rendezünk az intézet Szent Mihály kápolnájában.
Irodalmi verseny: melyre bármely, a környezetvédelem bármely ágával kapcsolatos, tetszőleges stílusban megírt (vers, novella, mese, stb.) alkotással lehet nevezni. A beérkezett írásokat szakmai zsűri bírálja el, melyben helyet foglal magyar tanár és környezetvédelmi szakember is.
Olvasónapló pályázat: Thom Hartmann: Az ősi napfény utolsó órái című kötete alapján. Ez a kötet a Balassagyarmati Fegyház és Börtön könyvtárában megtalálható. Az olvasónapló elkészítésére szakembert kérünk fel.


A környezetvédelmi hét programja:

1. nap:
Előadás: A környezetvédelem múltja, jelene és jövője.
Előadó: civil környezetvédelmi szakember
A fogvatartotti alkotásokból álló képzőművészeti kiállítás megnyitása, eredményhirdetés

2. nap:
Előadás: Szemét-e a szemét?
Előadó: civil hulladékgazdálkodási szakember.
Az irodalmi verseny eredményhirdetése

3. nap:
Előadás: Takarítsunk, de hogyan?
Előadó: civil környezetvédelmi szakember
Az olvasónapló pályázat eredményhirdetése

4. nap:
Előadás: Környezettudatosság a börtönben – hogyan lehet „zöldebb” a börtön?
Előadó: büntetés-végrehajtási szakember
Workshop fogvatartottak számára: konkrét ötletek, melyekkel zöldebbé tudjuk tenni a bv. intézet területét.

5. nap
Előadás: Alternatív energiaforrások – általános tájékoztatás
Előadó: civil szakember
Fogvatartotti gyakorlati csapatverseny: Szemét-e a szemét? címmel. Fő szempont a tárgyak/szemét újrahasznosítása, sok kreativitással. A verseny lényege, hogy minden csapat egyforma tárgyakat/szemetet (mely a börtön mindennapokban is jelen van, pl.: műanyag flakon) és eszközöket kap, melyek segítségével új használati tárgyakat hoznak létre. Csak a megadott tárgyak és eszközök felhasználásával lehet létrehozni az új használati tárgyakat. (pl.: műanyag flakonból virágtartó, stb…) Az újrahasznosítással megalkotott tárgyak kiállításra kerülnek a Szent Mihály kápolnában.

6. nap:
Előadás: Alternatív energiaforrások a mindennapokban
Előadó: civil szakember
Fogvatartotti csapatverseny, mely az eddig elhangzott előadások anyagából tevődik össze:
A fogvatartotti csapatverseny eredményhirdetése

7. nap:
A környezetvédelmi hét utolsó napja a munka jegyében telt, civil helyszínen, a társszervekkel és Balassagyarmat Város Önkormányzatával egyeztetve, biztonsági szempontokat figyelembe véve a fogvatartottak egy csoportja a város területén szemétgyűjtést, területrendezést hajtott végre.
A TÁMOP 5.6.1.A-11/2-2011-0014 azonosító számú projekt keretén belül parkgondozó, valamint kertfenntartó OKJ-s képzésen végzett, jelenleg is intézetünkben fogva tartott elítéltek bevonásával a börtön épületét övező zöld területek bővítése, gondozása, újabb évelő növények beültetése valósult meg.

A fenti programsor folyamán az ott jelen lévő, önként jelentkező fogvatartottak aktuális ismereteket kaphattak a környezetvédelem múltjáról, jelenéről és jövőjéről, ismereteket szerezhetnek a hulladékgazdálkodás fogalmáról, feladatairól, az egyént is érintő feladatokról, megmutathatják kreativitásukat, tehetségüket, felvonultathatják ötleteiket. A megszerzett ismeretekről számot adhattak humoros vetélkedők formájában, és resztoratív elemként a tágabb környezet élhetőbbé tételéért is tehettek valamit, kezük munkájával.

A program eredményeként talán erősödött a bevont, aktívan bekapcsolódott fogvatartottak környezettudatossága, akik ötleteikkel hozzájárulhattak a bv. intézet zöldebbé válásához is.